felújítók és építkezők figyelmébe ajánlanám a
következőket, amolyan gondolatébresztő gyanánt. én már a felújítás jó
részén túl vagyok, az alábbiak közül nem sikerült mindent
megvalósítani. hátha más még időben van és elgondolkodik. nézzétek el,
hogy ezek csak ötletek, konkrét adatok és szakmai tapasztalat nélkül.
mostanában ökokatasztrófa-váró hájpom van, remélem megbocsátjátok...
melegvíz-újrahasznosító
az első világmegváltó ötletem egy megfelelő méretű (és persze
öntisztító) hőcserélő beépítése a kád lefolyójába. mondjuk 50x50 centin
kígyózó rézcső, mely a kanyarok között, a középvonalban ki van
egészítve egy rézlappal. pár centis oldalfalakkal kapunk egy kis kádat,
mely tele van rézcső-buckákkal. ha ezen a kádon keresztül folyik le az
elhasznált melegvíz, akkor az még valamennyi hőt képes leadni. ezt már
csak annyival kell kiegészíteni, hogy a csöveken keresztül vezetjük a
kazánba menő vízvezetéket. persze figyelni kell a korrózióra, tehát
célszerű szerelhető helyre rakni. ha csak fél fokkal melegíti a bejövő
vizet már ingyen volt. ez saját találmány, nemtom mennyire műx.
passzív ház szigetelés
aki hallott a passzív házakról talán tudja, hogy az ilyen megoldások
egyik alappillére a szigetelés. 20 centis szigetelésre helyezik az
alapot(!), a szigetelés jellemzően egy méterrel túlnyúlik a ház külső
szélein. ezzel csak annyit akarok mondani, hogy a polisztirol olcsó,
felújításnál és építkezésnél nem kell spórolni vele. persze figyelni
kell az egyensúlyra, hőtechnikailag minél egyenletesebbnek kell lennie
a szigetelésnek egyébként indul a penész.
passzív ház friss levegő
a passzív ház fűtési koncepciójának egyik jellemző eleme a hőcserélős
klímarendszer. röviden arról van szó, hogy a beszívott friss levegő
átmegy egy hőcserélőn, amit az elhasznált levegővel táplálnak. az 5-6
fokos friss levegő felmelegszik 12-15 fokra, erre csak kicsit kell a
kazánnak rásegíteni és meg van oldva a szellőztetés. persze ehhez
légcsatornák kellenek és a hőcserélő is egy vagon pénz (hőcserélőre már
van ''csináld magad'' elképzelésem). persze a passzív ház egyébként
kvázi hermetikusan zárt, ami nem mindegy. a lényeges elem azonban, hogy
hogyan kapunk -10 fokban 5-6 fokos friss levegőt? leásnak egy kb. 40
méter hosszú légcsatornát 2 méter mélyre, ahol statikus 5-6 fok van,
ezen keresztül szívják be a levegőt. nem jegesedik el a hőcserélő és
nyáron kellemesen hűt. egy ilyesmit talán bepróbálok a majdani pince
alá, csak a 40 méter elég necces. meg nemtom miből van a cső, hogy
megfelelő legyen a hőcsere.
hűtés másképp
na ez talán már tényleg túlzás, de mint mondtam brainstorming jellegű
az írás. az előző ponthoz kapcsolódóan ugyanígy le lehetne fektetni
vízcsövet két méter mélyre és nyáron rákötni a radiátorra. ha minden
igaz létezik egy konkrét deltaT, melynél elindul a páralecsapódás. ha
kisebb a deltaT, elméletileg lehetne használni a radiátorokat nyári
hűtésre. persze nem a plafonon vannak, így a hatásfok
megkérdőjelezhető. hogy a gondolatmenet belátható legyen abból indulok
ki, hogy sok üvegfelület van. ez világítás / közérzet szempontjából jó,
de nyáron talán nagyobb problémát okoz, mint télen. passzív házaknál
már brutális 3 rétegű üvegezések vannak, ez nyáron valamilyen klímázást
feltételez.
energiatárolás
ez végülis az egyik legkomolyabb probléma. jó lenne hasznosítani a
napot, csak tárolni nehézkes. múltkor olvastam, hogy 1000-szer annyi
napenergia éri a földet, mint amennyi a teljes energiaigény, nemtom ez
igaz-e. mindenesetre az 500+ watt/m2 elég meggyőző. talán ismeretes,
hogy elődeink komoly jégvermeket készítettek, melyeket télen
jégtáblákkal töltöttek fel. ezek a jégvermek sok hónapon át képesek
voltak hűteni, két alapvető okból. egyrészt a víz fajhője igen magas,
másrészt jó volt a szigetelés (talán szalmát, töreket használtak).
minimalizálták a hőleadó felületet is, az általam látottak szerint egy
fejjel lefelé fordított derékszögű háromszög a verem keresztmetszete.
én azt mondom, hogy a jelenlegi technológiákkal megoldható lenne
ugyanez. egy 2x2x5 m kádat képzeltem el a föld alá, amely körül
brutális, 50+ centi szigetelés van. egyszerű napkollektorral (pl.
[L:http://tuningnet.hu/cikkek/kollektor/][link][/L]) fel lehetne
melegíteni a tartály vizét, mondjuk ősz végére 50-60 fokra. ebből aztán
egészen egyszerűen ki lehet nyerni az energiát, pl. az első pontban
vázolthoz hasonló megoldással. tehát a vezetékes vizet áttolva a
tartályban elhelyezett hőcserélőn az folyamatosan átadná a hőt a
kazánba bejutó víznek. itt nem kell nagy számokra gondolni, ha fél
fokot melegít a vízen már az is király. a megoldás előnye, hogy a
szigetelésen kívül gyakorlatilag nincs veszteség és tapasztalati
értékek alapján relatíve egyszerű moddolni a hőcserélő méretét.
kút
célszerű lehet a vízvezeték-hálózatot úgy kiépíteni, hogy pl. a wc-k
öblítése dual-boot megoldású legyen. egy későbbi kút kialakításával így
lehetőség van a kút vizét használni azokon a helyeken, ahol nincs
szükség emberi fogyasztásra alkalmas vízre. optimistábbak persze
ugyanezt megtehetik akár fürdőkád / zuhanyzó tekintetében is,
legfeljebb nem lesznek használva ezek a körök, ha bevizsgálás során nem
megfelelő a víz minősége. persze -- optimizmus ide vagy oda --
belátható, hogy a wc öblítéshez külön kört célszerű csinálni.
brainstorming over and out. lehet alázni...
|
